HTML

Götz Mária Ildikó

"Hiszek édesapám szavában, nagyapám gyöngybetűiben,
nagyanyám meséiben, és édesanyám csókjaiban.
Hiszem, hogy helyem van ebben a világban és hogy ez a hely itt van, ezeknek a hegyeknek a lábánál, közöttetek.
A Jóisten szeme előtt..."


Götz Mária Ildikó vagyok, Magyarország I. Borkirálynője. 2008. július 26-án, Tarcalon az I. Országos Borkirálynő Fesztiválon lettem a Borkirálynők Királynője.

Mindenkivel szeretném megosztani gondolataimat borról, szőlőről. Szeretnék minél többet tenni a magyar bor hazai és nemzetközi ismertségének növeléséért és sikeréért. Célom, hogy fellendítsem a borturizmust az olyan borvidékeken is, ahol még megvannak a vidék rejtett értékei és hagyományai. Jusson el a magyar bor híre és szeretete minden emberhez.

Szeretettel várok mindenkit a Götz Családi Pincészetben, Hercegkúton.

www.gotzpinceszet.hu
ildiko.gotz@gmail.com

A Götz Pincészet borai

2008.12.24. 08:22 Götz Ildikó

DEMOKRATA

 

A magyar bor arca

www.demokrata.hu/heti-hir/magyar-bor-arca


Címkék:
Szerző: 
Bándy Péter

Külföldön már hagyomány, Magyarországon azonban idén választottak először országos szinten borkirálynőt. Götz Mária Ildikó nem csupán szívesen issza és népszerűsíti a magyar borokat, de tokaji családi pincészetükben a készítésből is kiveszi a részét.

– Hogyan lesz valaki borkirálynő?

– Magyarországon idén volt először országos borkirálynő-választás, egyes településeken, borvidékeken és külföldön is azonban ez már évek óta hagyomány. Én Sárospatak és térsége képviseletében érkeztem a júliusi versenyre, de borkirálynőként természetesen nem csupán a tokaji borvidéknek akarok segíteni, hanem a magam eszközeivel szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar bor itthon és külföldön is még népszerűbb legyen.

– Szereti a bort?

– Persze, már csak azért is, mert kis túlzással anyatej helyett tokaji borokat ittam. Manapság sem csupán a királynői cím miatt foglalkozom a borokkal, hiszen van egy családi vállalkozásunk, a Götz Pincészet, ahol részt veszek a boraink népszerűsítésében, értékesítésében, borkóstolókat tartok, de ugyanígy segítek a szüreti munkákban, a feldolgozásban, a borkészítés különböző fázisaiban is. Mondhatni, a borról szól az életem.

– A borkirálynő-választás csak szépségverseny volt, vagy más kritériumoknak is meg kellett felelniük?

– A sárospataki verseny során tesztkérdésekre kellett válaszolnunk a város történelmével, a tokaji borvidékkel kapcsolatban, ezenkívül volt borfelismerési verseny, borkóstolás, lopózás, táncolás és egyéb gyakorlati megmérettetések. Ezek mellett például főzéssel és sminkeléssel kapcsolatos feladatokat is kaptunk. Az országos versenyen aztán a saját településünket, borvidékünket kellett bemutatni, és egy általunk választott bort jellemezni. Bár ez nem volt feladat, én kóstoltattam is, úgy voltam vele, ha már ott vagyunk, ne csak beszéljünk a borról.

– Tokaj talán a legismertebb borvidéke Magyarországnak, az aszú vagy a szamorodni senki számára nem idegen. Milyen helyzetben van most a tokaji borkészítés?

– Szerintem az a legfontosabb feladat, hogy a tokaji borvidék új képet alakítson ki magáról, és megismertesse az új arculatát, pontosan azért, hogy ne csak az aszú és a szamorodni, a különlegességek jussanak eszükbe az embernek. Készülnek itt nyugati mintára reduktív száraz, félszáraz, félédes borok is. Azt hiszem, ha valaki megkóstolja ezeket, akkor egyetért azzal, hogy nem csupán az ünnepi alkalmakra való borkülönlegességeket készítik itt kiválóan, hanem ezekre a szintén nagyszerű minőségi borokra is méltán lehet büszke Tokaj-Hegyalja.

– A pincészetük teljes egészében családi vállalkozás?

– Igen. Tizenhét hektár szőlőnk van, de ennek egyelőre csak egy részét dolgozzuk fel, a többit szőlőként értékesítjük. A későbbiekben persze szeretnénk bővíteni a vállalkozást. A tradicionális borkészítés híveiként fahordóban érleljük az aszút és a szamorodnit akár hat-tíz évig is, és nem csak három esztendeig, amennyit a bortörvény előír. Emellett vannak friss, üde, reduktív boraink, ezeket is kóstoltatjuk a hatvanfős kóstolópincénkben, ami mellett van egy száz méter hosszú érlelőnk is. A kóstolót igyekszünk igazán szórakoztatóvá tenni, ha van igény rá, akár zenével is, a borok mellé pedig legtöbbször hagyományos sváb ételeket készítünk, mint a sváb szalonna, vagy a tunki.

– Mi az a tunki?

– Egy pörköltalapú étel, régen általában disznóvágások alkalmával készítették, van benne hús, máj, belsőségek. Bő vízzel készül, aztán a végén rántással besűrítik. A nevét onnan kapta, hogy villára tűzött kenyérrel kell tunkolni. Titkos a receptje, persze időnként a vendégeinknek azért eláruljuk.

– És mitől különleges a sváb szalonna?

– Ehhez egy minimum kétszáz kilós disznó kell, aminek az oldalszalonnáját egyben hagyják, majd fokhagymás lében pácolják, így füstölik, érlelik. Elmondva persze talán nem olyan érdekes, meg kell kóstolni.

– A sváb szalonnához milyen bort ajánlana?

– A száraz bor illik hozzá inkább. Általában az a menetrend, hogy a kóstoló végén van a vacsora, és amelyik borunk legjobban ízlett a vendégeknek, azt kínáljuk hozzá.

– Mikori a hercegkúti pincészetük?

– Az 1750-es évekig kell visszamenni az időben, akkor telepedtek le Sárospatak környékén a svábok. A legrégebbi borospincék pincelakásként szolgáltak, az itt élő svábok már akkor is borászkodtak. A családunkban már a nagyszüleimnek is volt egy kis szőlőterülete és pincéje, de ők csak saját fogyasztásra készítettek bort. Palackos boraink 2000 óta vannak, édesapám alapította meg a Götz Pincészetet, ő vásárolt újabb szőlőterületeket is. Jelenleg hathétféle borunk van a piacon. Van két száraz, két félédes fajta, valamint egy késői szüretelésű és egy aszú.

– Kinek mi a feladata a családban?

– Az édesapám alapította a pincészetet, de ma már a bátyám készíti a borokat, ő a borász, édesapám pedig a szőlőmunkákat koordinálja. Édesanyám az adminisztratív feladatokat látja el velem együtt, én az értékesítésben, boraink megismertetésében veszek részt. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki csak egyféle dologgal foglalkozik. Besegítünk egymásnak, amikor kell, úgyhogy ha sok a munka, lényegében minden családtag elvégez minden feladatot.

– Tervezik a bátyjával, hogy tovább viszik a pincészetet?

– Igen. A tokaji borvidék nagyon népszerű, sokan vesznek is kisebb pincéket az ország más részeiről és külföldről is. Nekünk már a kezünkben van egy ilyen érték, nem lenne jó veszni hagyni. Persze nem csak erről van szó, mindketten szívesen dolgozunk itt, szeretjük, amit csinálunk.

– A fiatalok körében nagyon népszerű a sör, divatos a Jägermeister, a tequila vagy éppen a whisky. A bort is szeretik?

– Úgy látom, egyre népszerűbb. Legalábbis akikkel én megkóstoltattam, azoknak nagyon ízlett. A Sárgamuskotály egyébként erre kiváló fajta, az 1800-as években úgy jellemezték, hogy ez egy kedves bor. Gyümölcsös, illatos, nagyon népszerű a vendégeink körében. Aki tehát nem annyira borkedvelő ember, ezzel jól rá lehet vezetni a kulturált borfogyasztás szépségeire. Borkirálynőként is azt tartom a legfontosabb feladatomnak, hogy mindenkinek megmutassam, nemcsak külföldön készülnek nagyszerű italok, hanem Magyarországon is. Sok kiváló borvidékünk van, egyre több nagyszerű borászunk, szerintem mindenki megtalálhatja azt a magyar bort, ami az ízlésének a leginkább megfelelő.

-----------------------

GÖTZ MÁRIA ILDIKÓ

1985-ben született Sátoraljaújhelyen.
2000-2003-ig a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában tanult, majd 2004-ben Kaliforniában, a Windsor High Schoolban érettségizett.
2006 őszétől a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Karán tanul kommunikáció és médiatudomány szakon.
2008 nyarán választották Magyarország borkirálynőjének.

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://gotz.blog.hu/api/trackback/id/tr3915485

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.